A baktériumok leggyakrabban alulról felfelé terjedve fertőzik meg húgyutakat, ritkábban fordul elő, hogy a vérben keringő baktérium a vesébe kerülve okozzon gyulladást.

Számos kétoldali vesebetegség fordul elő, ezek egyike a vesegyulladás, amely lehet akut (heveny) és a krónikus (idült). Egészséges egyénben a vesék által kiválasztott vizelet a húgycső legvégső szakaszáig steril. A baktériumok leggyakrabban alulról felfelé terjedve fertőzik meg húgyutakat, ritkábban fordul elő, hogy a vérben keringő baktérium a vesébe kerülve okozzon gyulladást. A gáttájékon vagy a hüvely környékén elhelyezkedő bélflórából származó baktériumok felfelé haladva, a húgycsövön át érik el a hólyagot, a húgyvezetéket és a vesemedencét. Kiváltképpen elősegíthetik a fertőzést különféle eszközös beavatkozások (pl. hólyagkatéter, hólyagtükrözés) és főként a vizelet szabad elfolyását gátló megbetegedések (pl. gyulladásos szűkületek vagy kövek).

Az akut vesegyulladás

Leggyakoribb a három évesnél idősebb gyermekeknél és fiatal felnőtteknél. A betegség mindkét vese valamilyen bakteriális fertőzést – többnyire torokgyulladást – követő, immun alapon fellépő gyulladása. Akut vesegyulladáshoz vezethet más fertőzésekre – mint pl. bárányhimlő, tüdőgyulladás, fertőző májgyulladás, a hasi szervek tályogjai, malária, szifilisz – kialakult reakció is. Általában hirtelen kezdődik és négy-hat hét alatt gyógyul meg.

A betegek többségénél az első tünetek már csak a betegség előrehaladott állapotában jelentkeznek, és további problémát jelent, hogy a beteg számára nem teljesen egyértelmű, hogy a gond a veséjével lehet. Más kórok esetében is érezheti a fáradékonyságot, a nehéz koncentráció képességet, néhány kiló leadását az étvágytalanság vagy a hányinger miatt. A bokaduzzadás, izomgörcsök hatása, álmatlanság és viszkető, száraz bőr esetén sem gondol azonnal a vesegyulladásra.

Ha már idegrendszeri tünetek is megfigyelhetők, akkor az már súlyos veseelégtelenségre utal. Ilyenkor különböző szervekben gyakori fájdalomérzet keletkezhet, görcs vagy akár tudatzavar is előfordulhat. A végállapotú veseelégtelenségnél pedig már minden szerv – közvetlenül vagy közvetve – érintetté válhat. A tünetek oka az, hogy a gyulladásban lévő vese képtelen a méreganyagok maradéktalan kiválasztására, emiatt azok felszaporodnak, és lerakódnak a szervezetben.

A krónikus vesegyulladás nem csak a veseszövet gyulladásával, hanem annak hosszú távú károsodásával is jár. A vizeletben fehérje és vér mutatható ki. A magas vérnyomás megterheli a szívet, ezért szívelégtelenség léphet fel – ennek kialakulását nagyon fontos megelőzni a magas vérnyomás gyógyszeres kezelésével. Az akár több évig is eltartó a betegség során – amikor a vizelet mennyisége drasztikusan csökken, és már csak egészen kevés vizelet ürül a szervezetből –, fennáll a veszélye, hogy a kialakulhat a krónikus veseelégtelenség állapota, amikor vesepótló kezelés vagy veseátültetés válhat szükségessé.

B.Zs. Forrás: szakmai partnerünk, a vesebetegseg.hu