Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Fog-és szájbetegségek  >  jelenlegi cikk

Nem csak mai népbetegség: a fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel Marokkóban

írta   /   2014-01-08  /   nincs hozzászólás

 A fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel a kutatók a mai Marokkó területén több mint 13 700 évvel ezelőtt élt kőkorszaki vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványainak vizsgálatakor.

fogszuvasodas  Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) ismertetett tanulmány szerint a korabeli emberek sok magas szénhidráttartalmú ételt fogyasztottak. A fogaik rossz állapota pedig azt sugallja, hogy gyakran szenvedhettek fájdalmaktól – adta hírül a BBC News. “Egy bizonyos ponton a fogideg elhal, ám egészen addig, a fájdalom nagyon nehezen elviselhető, és ha tályog is kialakul, akkor egyenesen kínzóvá válik az állkapocsra nehezedő nyomás miatt – magyarázta Louise Humphrey, a londoni Természettudományi Múzeum munkatársa. – Aztán persze a csont perforálódik és a tályog megszűnik, és mi épp ennek a nyomait látjuk az általunk vizsgált állkapcsokon.” A magas cukortartalmú ételek miatt a foglyukadás mára széles körben elterjedt problémává vált a modern társadalmakban, de nem volt mindig ennyire rossz a helyzet. A fogak sorsa akkor pecsételődött meg igazán, amikor az emberek földművelő közösségekbe tömörülve hozzáláttak a növénytermesztéshez és jóval több szénhidrátot kezdtek fogyasztani. A jelek szerint a korábbi vadászó-gyűjtögető társadalmak esetében pedig a magas cukortartalmú növények okoztak problémákat. A kutatók 52 olyan csontváz fogainak állapotát vizsgálták meg, amelyeket az elmúlt tíz évben tártak fel a kelet-marokkói Galambok barlangjában. A csontvázak a 13 700 évvel ezelőtti és 15 ezer évvel ezelőtti időszak közötti periódusból származnak. Hármat kivéve a leletek mindegyikénél a fogszuvasodás jeleit észlelték a kutatók, akik az egyének megmaradt fogainak több mint felén lyukakat és egyéb károsodásokat fedeztek fel. Néhány esetben a száj egészségi állapota olyan rossz volt, hogy súlyosan ártalmas tályogok fejlődtek ki. fogszuvasodas2    A barlangnál talált vadnövénymaradványok arra utalnak, hogy az ott élt kőkorszaki emberek rendszeresen fogyasztottak édes makkot, fenyőmagot, pisztáciát, illetve a csiga is népszerű csemegének számított körükben. Még ha létezett is bármilyen szájhigiénia a korszakban, az étrend kitűnő táptalajt biztosított a fogzománc szuvasodásáért felelős savat termelő baktériumok számára. A fájdalom mellett az érintetteknek valószínűleg rendkívül rossz lehelettel kellett együtt élniük. A szakemberek szerint bár az ottani emberek továbbra is gyűjtögettek vadnövényeket, viszonylag ülő életmódot kezdtek folytatni. Ezt bizonyítja a Galambok barlangjánál talált sírok hosszú sora és a növénymaradványokkal teli mély “hulladéklerakó”, amelyeknek köszönhetően a kutatók nagy számú csontmaradványt tudtak megvizsgálni és az akkori táplálékozási szokások fényében tudták tanulmányozni a kőkorszaki emberek szájának egészségi állapotát. Humphrey szerint egyértelmű, hogy a vizsgált területen élt emberek kulturális okokra visszavezethető változtatásokat eszközöltek a fogaikon. Az esetek több mint 90 százalékában ugyanis az egyik vagy mindkét felső-középső metszőfog el lett távolítva. Azt azonban nem tudni, hogy vajon a lyukas fogakat is eltávolították-e. A fogorvoslás legkorábbi bizonyítékai nagyjából 6500 évvel ezelőttről származnak, amikor méhviaszt használtak a lyukak betömésére.

(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24332237)

hirdetés

az oldal QR-kódja

Nem csak mai népbetegség:  a fogszuvasodás néhány legkorábbi bizonyítékát fedezték fel Marokkóban QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

Idõsotthon

A szociálisan rászorultak mentesülhetnek az egészségügyi járulék megfizetése alól

bővebben →