Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Egészségügy  >  jelenlegi cikk

Mitől függ a táppénz mértéke és mikor nem jár?

írta   /   2012-07-15  /   nincs hozzászólás

A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike.

A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, táppénzre majd csak ezt követően jogosult a biztosított.

Táppénzre mindenki jogosult, aki társadalombiztosítási jog­viszonyának fennállása alatt keresőképtelenné válik, és egyben egészségbiztosítási járulék fi­zetésére is kötelezett. Ha a biztosított táppénzjogosultsága megszűnt, az érintett táppénzre csak akkor számít­hat, ha újabb biztosítási jogviszonyt létesít.

A táppénz iránti igény 6 hónap­ra visszamenőleg érvényesíthető; a biztosítottnak ezt foglalkoztatójánál, munkáltatójánál kell bejelentenie.

A táppénz mértéke

Ha a kérelmező esetében legalább két évre kiterjed a biztosítási idő, a napi átlagkereset 60 százalékát kell figyelembe venni a táppénz kiszámí­tásakor. Ha ennél rövidebb a biztosí­tási idő, vagy az igénylő fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, a napi átlagkereset 50 százaléka jár. A táppénz egy napra járó összege 2011. április 30-tól maximum 5200 Ft/nap.

Passzív táppénz

A biztosítási jogviszony megszű­nését követően 3 munkanapon belül táppénzes állományba vétel esetén lehetséges. A biztosítási jogviszony megszűnése után a táppénz napon­kénti felső határa továbbra is a mini­málbér 150 százalékának harmincad része. A biztosítási jogviszony meg­szűnését követően maximum 30 nap­ra jár.

Mikor nem jár táppénz?

1. Nem jár táppénz a keresőképtelen­ségnek arra az időtartamára, amely­re a biztosított átlagkeresetre jogo­sult,

– amely alatt a biztosítás szünetel,

– amely alatt a munkavégzési kö­telezettség hiányában kereset­veszteség nincs, továbbá

– a betegszabadság lejártát köve­tő szabadnapra és heti pihenő­napra, ha az azt követő munka­napon (munkaszüneti napon) a keresőképtelenség már nem áll fenn;

2. A keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után;

3. A gyermekgondozási segély folyó­sításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alap­ján járó táppénzt;

4. Az előzetes letartóztatás és a sza­badságvesztés tartamára;

5. A saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

Ezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni,

– ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nél­kül nem jelent meg;

– ha a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá;

– ha a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be;

– ha a gyógyulását tudatosan kés­lelteti.

Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás

Az egészségbiztosítási pénztár a biztosított részére méltányosságból akkor engedélyezheti a táppénz folyó­sítását, ha a biztosított az ahhoz szük­séges biztosítási idővel nem rendel­kezik; illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

A méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása (maximum 45 nap) az il­letékes megyei (fővárosi) egészségbiz­tosítási pénztár feladata.

 

Dr. Barcsai Tímea
jogász

hirdetés

az oldal QR-kódja

Mitől függ a táppénz mértéke és mikor nem jár? QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

dohanyzas

Nemzeti dohányzástiltó táblák: súlyos bírságok jöhetnek

bővebben →