Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Gyógyvíz  >  jelenlegi cikk

Mit ér a gyógyvíz, ha magyar?

írta   /   2013-07-11  /   nincs hozzászólás

Bár az Új Széchenyi-terv gazdaságunk kitörési pontjaként tartja számon a hazai termálvizekben rejlő lehetőségeket, a terület sem orvosi, sem turisztikai szempontból nincs jól kihasználva. Pedig ha a balneológiával foglalkozó szakemberek kutatásaira több pénz jutna, a terület igazi húzóágazattá válhatna, hungarikumnak számító terápiáink pedig világhírűek lehetnének – vélekedik Bender Tamás egyetemi tanár, reumatológus szakorvos, a Magyar Balneológiai Egyesület alelnöke, aki a gyógyvizek sokrétű alkalmazási lehetőségéről és az első balneológiai képzések megjelenéséről beszélt a Magyar Nemzetnek.  Kiderült: a gyógyfürdő-szolgáltatások tb-támogatására az egészségbiztosító is egyre kevesebbet költ.
gyógyvíz

Ki ne hallott volna már arról, hogy Magyarország termálvíz-nagyhatalom, s hogy az Európa-szerte híres gyógyhatású vizeink mágnesként vonzzák a hazai és külföldi turistákat, gyógyulni vágyókat? Tény, hogy az ország területének négyötöde alatt termálvíz található, ezzel az ásványvízforrásokat tekintve a világ élvonalába tartozunk, a szakemberek szerint ugyanakkor mégsem sáfárkodunk jól e nem mindennapi adottsággal.

A természetes gyógytényezőkkel (ásványvizek, gázok, gyógyiszapok) foglalkozó balneológia évszázados tudomány, amiről avatatlanok gyakran mégsem tudják, hogy micsoda. – A balneológia tradicionálisan termálvizekben gazdag országokban fejlődött ki, és elmondható, hogy hazánk az élvonalba tartozik: a Hévízi-tó például Európa legnagyobb orvosi célra használt meleg vizes tava. Orvosként természetesen nem azt mondom, hogy a gyógyvizet állítsuk szembe a gyógyszerekkel, de hasznos kiegészítő terápiaként mindenképpen érdemes lenne a jelenleginél több területen alkalmazni a természetes tényezőket – mondta Bender Tamás, aki 25 éve foglalkozik a gyógyhatású vizek orvosi vizsgálatával.

A Magyar Balneológiai Egyesület korábbi elnöke szerint a gyógyvíz a mozgásszervi betegségek mellett a gerincgyógyászatban, a bőrgyógyászati, a nőgyógyászati és az érrendszeri betegségek kezelésében is sikerrel alkalmazható, de újabban egyes országokban a pszichiátriában is használják. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly több mint hat és fél milliárd forintot fordítottak a belföldi utazók egészség-megőrzési és gyógyászati célokra.

– A terápiák eredményeit mindenki elismeri, ám súlyos gond, hogy a támogatás általában kimerül a hangzatos dicsérő szavakban, holott az ágazat fejlesztéséhez folyamatosan orvosi vizsgálatokat, kutatásokat kell végezni, tanulmányokban publikálni az eredményeket, ami mind-mind pénz. Csak akkor jön ide a külföldi, és akkor támogat az egészségbiztosító, ha modern eljárásokkal bizonyítottuk, hogy az adott terápia tényleg jó valamire. A vizsgálatok elvégzéséhez egyébként nincs szükség horribilis összegekre, van, hogy néhány százezer forint elég, csakhogy nehéz rávenni az egyébként is a megélhetésükért küzdő fiatal orvosokat, hogy a saját zsebükből vásárolják meg a reagenseket, fizessék ki a matematikust, a statisztikust, vagy épp az eredmények külföldi népszerűsítésében közreműködő szakfordítót. Mégis ezt kell tennünk, mert sajnos az utóbbi hat-hét évben semmilyen támogatást nem kaptunk a kutatásokhoz. Se kormányzattól, se a turisztika oldaláról, de még csak pályázatokat sem találunk ebben a témában – hangsúlyozta a szakorvos, hozzátéve: a korábban létrehozott balneológiai kutatóalapítványt és kutatóintézetet egyaránt fel kellett számolni a bevételek hiánya miatt. Forrás: mno

hirdetés

az oldal QR-kódja

Mit ér a gyógyvíz, ha magyar? QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

Idõsotthon

A szociálisan rászorultak mentesülhetnek az egészségügyi járulék megfizetése alól

bővebben →