A Vuk című zseniális rajzfilmben merült föl ez a kérdés. Ha ennek egészségügyi vonatkozásait gondoljuk át, valószínű, hogy az emberek többségében daganatos megbetegedések vagy az AIDS lehetősége merül fel, pedig hazánkban az utóbbinál sokkal gyakoribbak az idült májgyulladást okozó hepatitis B- és C-vírusok.
Ezekre pontosan igaz, hogy jelenlétüket, illetve a máj pusztulását nem érezzük mindaddig, amíg a máj kb. 80%-a el nem pusztul, és nem jutottunk el a végstádiumig. Ez azért van, mert a májban nincsenek érzőidegek, és súlyos májbetegség mellett sem jelentkezik semmilyen jellegzetes panasz.
Hogyan lehet mégis megsejteni, hogy baj van?
Gyanújelek
A gyanújelek többsége életünk korábbi eseményei kapcsán merül fel. Amennyiben 1993 előtt valaki vérátömlesztésben részesült vagy vérkészítményt kapott, akkor megkaphatta a vírusfertőzést is, mivel 1992 közepén vezették be a vérkészítmények szűrését hepatitis C-re. Sajnos igaz az is, hogy az AIDS megjelenése, illetve ismertté válása előtt a vérrel való fertőzésátvitelre kevesebb figyelmet fordítottak. Ebből is adódhat az a tény, hogy többszörösen gyakoribb a hepatitis B és hepatitis C előfordulása a 45 év feletti korosztályban. Bármilyen vérátvitel lehetőségét magában hordozó beavatkozás felkeltheti a gyanút, ilyen lehet például a tetoválás, a piercingcsere, avagy szélsőséges esetben a kábítószer-élvezet. Születésünkkor, illetve a sérülések otthoni ellátása során érintkezhetünk édesanyánk, illetve családtagjaink vérével. A családban előforduló májbetegség (májzsugor, májrák) tehát szintén arra kell sarkalljon bennünket, hogy végezzük el a vírusok kimutatását célzó vizsgálatokat. Az egészségügyben dolgozók gyakran szenvednek olyan tűsérüléseket, amelyek során más emberek vérével érintkeznek.
Milyen csoportokban leggyakoribb a krónikus vírushepatitisz?
• egészségügyi dolgozók
• 45-65 éves korosztály
• 1993 előtt vért-, vérkészítményt kapott vagy transzplantált beteg
• ismeretlen eredetű és/vagy többszöri májeznzim-emelkedés
• tetoválás
• kábítószer-élvezet (intravénás, intranazális)
A késői felismerés veszélyei
Mindkét idült vírusfertőzés során a májsejtek igen lassan pusztulnak. Akár 20–50 év is eltelhet, míg a lassú pusztulás következtében májunk több mint 80%-a elhal, és a májműködés romlásának panaszai, illetve tünetei megjelennek. Ez lehet sárgaság, a hasüregben víz megjelenése, vérhányás, illetve tudatzavar is. Ezek mellett a vírusok közvetlenül és közvetve májrák kialakulását okozzák.
Krónikus vírus hepatitisek – kezelés nélkül
Hazánkban a betegek többsége vérkészítménnyel fertőződött 20-50 éve
Gyógyulás és regeneráció
A 20–50 év szerencsére elég időt ad ahhoz, hogy a betegséget felfedezzük, kezeljük, sőt, meggyógyítsuk. Krónikus hepatitis B esetén a teljes gyógyulás ritkább, és sokszor szorulunk hosszú, éveken át tartó, folyamatos kezelésre. Ez azonban napi 1-2 tabletta szedéséből áll mindössze, aminek hatására a vírus tejesen visszaszorul. Hepatitis C esetében azonban teljes gyógyulás érhető el: a kezelés elhagyását követő fél év múlva, majd a későbbiekben sem mutatható ki már a kórokozó. Ha a vírust visszaszorítottuk vagy teljesen kipusztult, akkor elkezdődik a máj lassú regenerációja; ez is éveket igényel. A májban kialakult kötőszövetes hegek lassan „elhalványulnak”, a máj szerkezete rendeződik, működése javul.
Mit tegyünk meg ma?
Amennyiben a fentiek alapján gyanús, hogy bennünk lehet a hepatitis B- vagy C-vírus, akkor célszerű elvégeztetni a májfunkciós és vérképvizsgálatokat, valamint a direkt víruskimutatást célzó laboratóriumi teszteket.
Gyors tájékoztatást biztosít a hepatitis C-vírus vonatkozásában a nyálteszt. Ez 20 percen belül szinte teljes bizonyossággal kizárja vagy kimutatja a fertőzést, illetve az ellenanyagok jelenlétét. Amennyiben a vizsgálat negatív eredményű, akkor hamar megnyugodhatunk, ha pozitív, akkor hepatológiai centrumban történő további vizsgálatok szükségesek (háziorvosi beutalót kell kérni a centrumba).
dr. Makara Mihály
főorvos, Egyesített Szent István és Szent László Kórház
Kérje kezelőorvosától!
Kizárólagos magyarországi forgalmazó: