Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Egészségturizmus  >  jelenlegi cikk

Közeleg október 25-e: Kölcsönös gyógyítás határon innen és túl

írta   /   2013-10-22  /   nincs hozzászólás

Október 25-e után lehetőség nyílik arra, hogy magyar biztosítottak is kezeltethessék magukat külföldön közfinanszírozott egészségügyi ellátás keretében. Az egyenlő bánásmód elve alapján az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamából Magyarországra érkező beteget is el kell látni a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló uniós irányelv értelmében.

A kölcsönös gyógyítás menetét részletező kormányrendelet meghatározza, hogy a külföldi gyógykezelés legfontosabb feltétele, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) csak azokra a kezelésekre ad engedélyt, amelyek ellátása itthon orvosilag indokolt határidőn belül nem biztosítható. Az elsődleges cél továbbra is az, hogy a magyar betegek Magyarországon gyógyuljanak, illetve megtagadható az uniós betegtől az ellátás, ha az veszélyezteti a magyar állampolgárok gyógyítását. Ha egy uniós állampolgár szeretné Magyarországon gyógyíttatni magát, rá is a magyar szabályozási rendszer vonatkozik. Például beutalóval igénybe vehető ellátásnál az uniós betegtől is kérik a beutalót. Elfogadható a külföldi beutaló is, ha abból pontosan kiderül, milyen szolgáltatást szeretne igénybe venni a külföldi. Ha az ellátás jellege nem derül ki a dokumentumból, akkor a szolgáltató kötelezheti a külföldi beteget, hogy magyar nyelvű beutalót hozzon, továbbá a beteg kérésére a szakrendelő köteles egy magyar nyelvű beutalót kiállítani. Fontos alapelv az is, hogy az uniós beteg nem kerülhet előre a várólistán, és nem is fizethet semmilyen extra díjat azért, hogy őt előbb lássák el, mint a magyar betegeket. A külföldről jövő állampolgárnak meg kell térítenie a magyarországi ellátást az egészségügyi intézmény számára, amely eldöntheti, hogyan kéri a kifizetést. Kérheti az ellátás ellenértékét előre is, előleget is kérhet, vagy a beavatkozás végén tételes elszámolást nyújt be a betegnek. A külföldi beteg által kifizetett ellátás teljes egészében a szolgáltató bevétele, ebben az esetben az OEP nem vesz részt a “pénzmozgásban”, azonban az egészségügyi intézménynek jelenteni kell magát az ellátást az OEP-nek. Sürgősségi ellátás keretében a bajba jutott külföldit minden esetben el kell látni, de csak addig a mértékig, amíg a közvetlen életveszély el nem hárul. Ha magyar beteg szeretné gyógyíttatni magát külföldön, ehhez bizonyos esetekben előzetesen engedélyt kell kérnie az OEP-től. Az egészségbiztosító megtagadhatja a külföldi gyógykezelést, ha az adott ellátás itthon is elvégezhető, illetve akkor sem kap zöld utat a beteg a külföldi kezelésre, ha a magyar biztosítónak minőségi aggálya merül fel a külföldi szolgáltatóval szemben. Az engedélyt minden esetben az OEP adja ki, és az egészségbiztosító téríti meg utólag a gyógykezelés költségét. A rendelet szerint a külföldi ellátást csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a beteg a magyar egészségbiztosítási törvény hatálya alá tartozik, tehát biztosított vagy egyéb jogon jogosult az ellátások igénybe vételére. A külföldi szolgáltatónál a betegnek ki kell fizetnie az ellátás költségét, az OEP – ha mindent rendben talál – utólag számol el vele. A külföldi ellátásról a dokumentumokat minden esetben a betegnek kell eljuttatnia az OEP-nek. Ha az ellátás nem haladta meg a 4500 forintot, az OEP nem térít, és elszámolni kizárólag az ellátást költségét fogja, a “járulékos” kiadásokat nem – például utazást, szállást, a beteget kísérő költségét.

borond2

Ha valaki például közfinanszírozott külföldi kórházat választ, akár a kiadásai 130 százalékát is megtérítheti az OEP. Ha viszont magánszolgáltatóhoz megy, akkor csak a hazai ellátás térítési díjának mértékéig fizet a pénztár. Amennyiben valakit elutasít az OEP, lehetősége van fellebbezni, illetve méltányossági alapon kérni az uniós gyógykezelést.
Az egészségbiztosító monitorozza a betegáramlást, és azt, hogy milyen típusú ellátásokat vettek igénybe az irányelvben foglaltaknak megfelelően, és ezek költségvetési vonzatát is vizsgálja. Az adatokról havonta jelentést küld az emberi erőforrások miniszterének.
A rendelet előírja, hogy ha a költségek az Egészségbiztosítási Alap, az E-Alap járóbeteg-kasszájának egy százalékát elérik, akkor a kormánynak beavatkozásra van lehetősége.
A határokon átnyúló egészségügyi ellátásokról szóló kormányrendelet az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központot jelölte ki arra, hogy az ellátásokat és azok térítési díját tartalmazó listát közzétegye. Ez elvileg október 25-ig felkerül a központ honlapjára, amely az uniós, köztük a magyar betegek interaktív tájékoztatását is segíti.

hirdetés

az oldal QR-kódja

Közeleg október 25-e: Kölcsönös gyógyítás határon innen és túl QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

Idõsotthon

A szociálisan rászorultak mentesülhetnek az egészségügyi járulék megfizetése alól

bővebben →