Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Egyéb  >  jelenlegi cikk

Facebook profil: az árulkodó pszichológiai tükör

írta   /   2013-01-28  /   nincs hozzászólás

Számos közösségi médiával foglalkozó oldal figyelmeztet arra, jól válogassuk meg, milyen információkat osztunk meg Facebook oldalunkon. Egy túl jól sikerült buli után készült fotó másnap könnyen landolhat főnökünknél, egy viccesnek szánt megjegyzés a közös hírfolyamban megbánthatja szüleinket, felháboríthatja kedvesünket, vagy tönkre tehet egy barátságot.

Ugyanakkor képes arra is Facebook tevékenységünk, hogy leleplezze vizsgálója előtt mentális betegségeinket vagy képet adjon aktuális pszichológiai állapotunkról?

Erre a kérdésre keresték a választ a Missouri Egyetem kutatói. Feltevésük szerint a Facebook tevékenységünk pszichológiai és egészségi állapotunk mutatóiként is működhetnek. Elizabeth Martin szerint, az eredmények pozitív hozadékát megragadva, a pszichológusok és terapeuták segédeszközként is használhatják a különböző közösségi hálózatokat. A páciensek közösségi média aktivitását kiértékelve ugyanis sokkal teljesebb klinikai képet alkothatnak róluk.

Ez a fajta pszichológiai diagnózist felállítani segítő vizsgálat kiküszöbölheti azokat a problémákat melyek a páciens ön-leírásakor szoktak keletkezni. Például a kezelés vagy terápia előtt felvett kérdőív kitöltésének sikeressége gyakran a beteg memóriájának függvénye. Ráadásul azzal, hogy felkérjük a pácienst, mutassa meg oldalát, betekintést nyerhetünk abba, hogy miként érez akkor, mikor nem „figyeli” meg a pszichológusa. Furcsamód azok az információk is érdekesek lehetnek a szakemberek számára, melyeket a felhasználók igyekeznek elrejteni mások elől.

Martin és munkatársai megkérték a kísérletben résztvevő 200 pácienst, hogy nyomtassák ki Facebook tevékenységüket, de előtte lehetőséget adtak nekik, hogy elrejtsenek nekik tetsző információkat a kutatók elől. A kiprintelt anyagot összevetették az extroveltságot, paranoiát és szociális kapcsolatok mélységét mérő pszichológiai skálákon elért eredményeikkel. Az összefüggések megállapításában kitértek a súlyos lehangoltságtól, a szociális zavarokon át egészen a paranoid gondolkodásmódig.

Azok a válaszolók, akik kevésbé lelnek örömöt a szociális kapcsolataikban, tipikusan kevesebb barátjuk van a közösségi hálón, kevesebb képet osztanak meg, és sokkal ritkábban kommunikálnak az oldalon.

Azok a páciensek, akik elrejtettek több dolgot is, mielőtt kinyomtatták volna profiljukat, torz önképet mutattak a teszteken és magasabb értékeket értek el a paranoiát mérő skálán is.

Habár a Martin kutatása valóban hasznos lehet egy-egy mentális zavar feltérképezésében, az eredmények is jól mutatják: nem árt az óvatosság. Annak ellenére, hogy nincs semmi szégyellni valónk, nem biztos, hogy tanárainkkal, jövőbeli munkáltatónkkal, kollégáinkkal, vagy éppen ügyfeleinkkel „meg szeretnénk osztani”, milyen mentális betegséggel küzdünk.

Forrás: livescience.com

hirdetés

az oldal QR-kódja

Facebook profil: az árulkodó pszichológiai tükör QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

Idõsotthon

A szociálisan rászorultak mentesülhetnek az egészségügyi járulék megfizetése alól

bővebben →