A globális fejlesztéspolitikában kiemelkedő szerep jut a vízellátás biztosításának, a vízszennyezés megelőzésének, az előrelátó vízgazdálkodásnak. A kedden kezdődő budapesti víz-világtalálkozó célja, hogy hozzájáruljon az ENSZ 2015 utáni fenntartható fejlesztési céljainak kidolgozásához.

A találkozó honlapján az olvasható: a tanácskozás célja, hogy az ENSZ közgyűlésének ajánlást fogalmazzanak meg a 2015 utáni fejlesztési célokat illetően, ezért a politikai, tudományos és műszaki szempontok között igyekeznek kapcsolatot teremteni. A találkozó szakpolitikai fórumot biztosít minden, a 2015 utáni időszakra szóló globális fejlesztéspolitika kidolgozásában érintett félnek.
A témakörök között szerepel a tiszta ivóvízhez való jog, a víz folyamatos és fenntartható biztosításának kulcskérdései, a települési vízinfrastruktúra tervezése, a szennyvízkezelés, továbbá a fejlesztési és fenntartási kérdések műszaki, gazdasági, közegészségügyi és emberi jogi szempontjai. Lényeges téma lesz az is, miként lehet alkalmazkodni a népességrobbanáshoz és az éghajlatváltozáshoz, milyen megoldások kínálkoznak a vízszennyezés megelőzésére, a felszín alatti vizek védelmére, a katasztrófák elleni védekezésre, a víz tárózására és újrahasznosítására.
Szó lesz a vízpolitikai irányítás kihívásairól, a nemzetközi együttműködés és a határon átnyúló vízgazdálkodás lehetőségeiről is. Fontos lesz továbbá a hagyományos és innovatív víztechnológiák megvitatása a fenntartható fejlődés és a szegénység megszüntetéséért, valamint a helyi megoldások bemutatása a világ különböző régióiban.
A budapesti víz-világtalálkozó üléseivel párhuzamosan tudományos, ifjúsági, civil és üzleti fórumot, valamint fotópályázatot és filmfesztivált rendeznek.
Az esemény végén a tervek szerint elfogadják a budapesti nyilatkozatot, ebben kiemelik azokat a vízpolitikai célokat, amelyek központi elemei lehetnek a jövőbeli fenntartható fejlődési céloknak és a 2015 utáni globális fejlesztéspolitikának.
A 2012. júniusi ENSZ Rió+20 csúcstalálkozó célja a 2015 utáni világkép meghatározása volt, és a tagállamok megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához. Többi között a szegénység csökkentésére, az iskoláztatási és a közegészségügyi helyzet javítására, a gazdaság fejlesztésére, illetve a környezet védelmére koncentrálnak. Az eseményen részt vevő Áder János felajánlotta, hogy Magyarország a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével – idézte fel.
Magyarországra a felszíni vizek 95 százaléka a határokon túlról érkezik, az országnak kevés befolyása van arra, hogy milyen mennyiségű és minőségű vizet kap. Emellett nagy felszín alatt vízkincse van az országnak, az ivóvíz 95 százaléka innen származik.