A sclerosis multiplexet autoimmun betegségnek tartják, mivel ez egy olyan állapot, amelyben az immunrendszer idegenként azonosítja a szervezet saját anyagait és megtámadja azokat. A betegség világszerte mintegy egymillió embert érint.

A sclerosis multiplex (SM) egy krónikus, potenciálisan rokkantsághoz vezető betegség, amely a központi idegrendszert, azaz az agyat és a gerincvelőt érinti.

A sclerosis multiplexben a szervezet tévedésből ellenanyagokat és fehérvérsejteket küld az agy és a gerincvelői idegeket körülvevő myelinhüvely (az idegrostokat szigetelő, zsírsavakban gazdag fehérjetartalmú anyag) ellen. Ennek eredményeként kialakul a myelinhüvely gyulladása és károsodása, amely végül az idegek károsodásához vezet. A folyamat eredményeként hegesedés (sclerosis) alakul ki több területen (multiplex). Idővel ez a károsodás lelassítja, vagy megakadályozza az izomkoordinációért, az izomerőért, az érzékelésért és a látásért felelős idegeken az ingerület (információk) továbbítódását.

A betegségnek mintegy kétszer annyi nő esik áldozatául, mint férfi. A legtöbb beteg az első tüneteket 20 és 40 éves kora között észleli.

A sclerosis multiplex lefolyása kiszámíthatatlan, súlyossága változhat. Van, akinél a betegség enyhe formája alakul ki, míg mások esetében tartós funkcióromláshoz vezethet. A kezeléssel módosítható a betegség lefolyása, és enyhíthetők a tünetek.

Milyen tünetek utalnak sclerosis multiplexre?

A sclerosis multiplex tünetei nagyfokú változatosságot mutatnak az érintett idegek elhelyezkedésének függvényében.

• Zsibbadás vagy érzéketlenség egy vagy több végtagban. Ez jellegzetesen egyszerre a test egyik felét érinti: vagy az alsó, vagy pedig a felső részét.
• Részleges vagy teljes látásvesztés. Általában az egyik szemen alakul ki, továbbá megjelenhet szemmozgáshoz társuló fájdalom is.
• Kettőslátás vagy homályos látás.
• A test különböző részeinek zsibbadása.
• Bizonyos fejmozdulatokra kialakuló elektromos sokk-szerű érzés.
• Tremor, koordinációs zavar vagy bizonytalan járás.
• Fáradtság.
• Szédülés.

Bizonyos esetekben a sclerosis multiplexben szenvedő betegeknél izommerevség vagy spaszticitás, elkent beszéd, bénulás, továbbá vegetatív zavarok (például a hólyag és a székletürítés elégtelen szabályozása), illetve szexuális problémák alakulhatnak ki. A betegséghez pszichés változások is társulhatnak, így feledékenység és koncentrációs zavar is kialakulhat.

Az SM négy formája

A sclerosis multiplex patomechanizmusa Forrás

Függetlenül a sclerosis multiplex kiváltó okától, a betegség négy főbb formában jelentkezhet.

1. Relapszáló-remittáló. A sclerosis multiplex ezen formáját az egymástól élesen elkülöníthető, egymást követő fellángolások és enyhülések (remissziók) jellemzik. A fellángolások jellegzetes módon hirtelen alakulnak ki, néhány héttől néhány hónapig tartanak, majd folyamatosan megszűnnek. A legtöbb sclerosis multiplexes beteg a betegség ezen formájában szenved.

2. Primer progresszív. A sclerosis multiplexnek ez egy ritkább formája, melyre a folyamatos funkciócsökkenés jellemző. A betegség lefolyása alatt nincs remisszió, azaz a betegség tünetei átmenetileg sem enyhülnek. A sclerosis multiplex ezen formája tipikusan 40 éves kor felett alakul ki.

3. Szekunder progresszív forma. A sclerosis multiplex relapszáló-remittáló formájában szenvedő betegek fele idővel folyamatos állapotromlás állapotába kerül, amelyet szekunder progresszív SM-nek neveznek. A folyamatos funkcióvesztés mellett kialakulhatnak hirtelen fellángolások.

4. Progresszív relapszáló forma. Ez a sclerosis multiplex primer progresszív formája, amelyre hirtelen megjelenő új tünetek, illetve a már meglévő tünetek romlása jellemző. A betegség ezen formája viszonylag ritka.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, neurológus)