Loading...
Ön Itt van:  Home  >  Betegségekről érthetően  >  jelenlegi cikk

A cukorbetegség okozta vesebántalom

írta   /   2014-01-12  /   nincs hozzászólás

„Az élet olyan, mint a kerékpározás. Állandóan mozgásban kell lennünk, hogy egyensúlyban legyünk.” Albert Einstein
A cukorbetegség előfordulása

diabveseJóllehet a cukorbetegség már a Kr. e. 1500-ból származóegyiptomi Ebers-papiruszban is szerepel, és ismert volt az ősi kínai és indiai orvostudományban is, korábban rendkívül ritkán fordult elő. A 21. század elejére azonban az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémává vált. A fejlődés különböző fokán álló országok között széles skálán mozog előfordulási gyakorisága: 0,5%-tól (Albánia és Kenya) 6%-ig (a legtöbb fejlett ipari ország) terjed. Van néhány kisebb népcsoport, ahol a lakosság közel fele cukorbeteg. Magyarországon a becslések szerint kb. 1-1,5 millió ember szenved ismert vagy ismeretlen módon cukorbetegségben, illetve károsodott szénhidrát-anyagcsere valamilyen formájában.

A cukorbetegség szövődményei

A 2-es típusú diabétesz mellitus – sok más betegséghez hasonlóan – sokáig nem okoz panaszokat, így felfedezését csak a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok teszik lehetővé. Az egyének egészségtudatosságában észlelhető különbségek révén egyeseknél akár már a kezdeti szénhidrát-anyagcserezavar stádiumában felismerhető a folyamat, míg másoknál már csak enyhébb vagy súlyosabb szövődmények kialakulása után derül fény a betegségre. A cukorbetegség kezelésének robbanásszerű fejlődése lehetővé teszi a betegek hatékony kezelését, élettartamuk meghosszabbodását és életminőségük minél hosszabb ideig való fenntartását is. Az élettartam-növekedés azonban – a hosszabb betegségfennállással együtt – a szövődmények kialakulásának kedvez. A cukorbetegség szövődményei közül a vesében kialakuló elváltozásokat összefoglalóan diabéteszes nefropátiának hívjuk – ezen diagnózis felállítása előtt természetesen az egyéb vesebetegségeket ki kell zárnunk. A szövődmény különös jelentőségét mutatja, hogy ez a végállapotú veseelégtelenséghez vezető leggyakoribb ok a fejlett országokban.

A diabéteszes nefropátia kialakulása és alakulása

A vesében lezajló összetett folyamatok a vizeletben fehérje megjelenését és a vesefunkció romlását eredményezik. A legkoraibb jel a vizeletben fehérje megjelenése, ezt követi a vesefunkció beszűkülése. A vizeletben lévő fehérje mennyisége meghatározható, a napi fehérjeürítés alapján normo-, mikro- és makroalbuminuriáról beszélünk. A mennyiség növekedése a betegség előrehaladását mutatja. Európában a kóros albuminuria (mikro- és makroalbuminuria) előfordulása 1-es típusú cukorbetegségben 11,7–27,5%, 2-es típusúnál 17,4–28,2%. Évente a 2-es típusú, normoalbuminuriás cukorbetegek 2%-ánál alakul ki mikroalbuminuria, a mikroalbuminuriások 2,8%-ánál makroalbuminuria, és a makroalbuminuriások 2,3%-ánál emelkedik kóros tartományba a szérumkreatinin értéke.A frissen felfedezett 2-es típusú cukorbetegek 7,3%-a szenved nefropátiában, 5 éves diabétesztartam esetén 17,3%-ban, 10 éves diabétesztartam esetén 24,9%-ban, 15 éves tartamnál 28%-ban, 20 éves tartamnál 34,3%-ban, 25 éves tartam esetén 38,3%-ban fordul elő veseszövődmény (utóbbi kettő becsült adat).

Kezelés nélkül a mikroalbuminuriás 1-es típusú cukorbetegek 80%-ánál az albuminürítés évente 10-20%-kal nő. Ha a makroalbuminuria kialakul, akkor a GFR 2–20 ml/perc/ éves csökkenése 10 év alatt 50%-ban, 20 év alatt több mint 75%-ban végállapotú veseelégtelenséghez vezet. Mivel 2-es típusú diabéteszben az anyagcsere-eltérések hozzávetőlegesen 5-10 évvel megelőzik a cukorbetegség diagnózisának felállítását, ezért már a diagnózis kimondásakor gyakran észlelhető mikroalbuminuria. Kezelés nélkül a 2-es típusú diabéteszben szenvedő mikroalbuminuriás betegek 20–40%-a válik makroalbuminuriássá. A lehetséges szövődmények súlyosságát ugyanakkor az is mutatja, hogy a mikroalbuminuriás betegeknek csak 20%-ánál alakul ki a végállapotú veseelégtelenség, mert többségük korábban meghal, elsősorban szív- és érrendszeri betegség miatt. Az USA-ban az újonnan vesepótló kezelésre kerülők 40%-a diabéteszes nefropátia miatt vált veseelégtelenné, hazánkban ez az arány jelenleg 30% körüli.

Mit tehetünk? – a megelőzés és a kezelés lehetőségei A kezelés elsődleges célja a cukorbetegség szövődményei kialakulásának megelőzése, másodlagos célként az albuminuria fokozódásának lassítása tűzhető ki, míg a harmadik cél a már beszűkült vesefunkció további romlásának lassítása kell hogy legyen. Ezen célok megvalósításában a legfontosabb a megfelelő szénhidrátanyagcsere-kontroll: a felnőtt, 1-es típusú cukorbetegek esetében az intenzív-konzervatív vagy a pumpával végzett inzulinkezelés, 2-es típusú cukorbetegeknél a diéta, fizikai aktivitás, orális antidiabetikum és/vagy inzulinkezelés szükséges. Mivel az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegekkel végzett nagy vizsgálatokban azt tapasztalták, hogy nem kimutatható olyan alsó határ, ami alá csökkentve a vércukrot már nem mérséklődött volna tovább a szövődmények kialakulásának kockázata, ezért a szénhidrátháztartás szoros beállításának csak a hipoglikémiák kockázatának növekedése szab határt.

A megfelelő szénhidrátanyagcsere-kontrollon kívül még számos egyéb tényező is befolyásolja a nefropátia kialakulásnak, illetve romlásának ütemét. Így kiemelten fontos a megfelelő vérnyomáskontroll, amelynek célértékei alacsonyabbak, mint a cukorbetegségben nem szenvedő páciensek esetében. Amennyiben a cukorbetegnek napi 1 g-nál kevesebb fehérje van a vizeletében, a vérnyomásának 130/80 Hgmm alattinak kell lennie (szemben az átlagnépesség 140/90 Hgmm-es célértékével). Ha a beteg vizeletében a fehérje mennyisége meghaladja az 1 g/nap értéket, még szigorúbb beállításra van szükség:125/75 Hgmm alatti vérnyomás elérése szükséges. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kiválasztásánál is figyelembe kell venni a cukorbetegség fennállását: az úgynevezett ACE-gátló (angiotenzin-konvertáló enzim) vagy az angiotenzinreceptor-blokkoló vegyületeknek mindenképpen szerepelniük kell a gyógyszerelésben.
A fentieken kívül a vérzsíreltérések megfelelő kezelése is szükséges, hiszen a vérzsírcsökkentő gyógyszerek a fehérjeürítés mértékét is képesek csökkenteni. A gyógyszeres kezelés mellett a betegnek is számos lehetősége van saját életminőségének javítására: a cukorbetegség és a vérzsíreltérések miatt javasolt diéta betartása a hatékony kezelés alappillére.

A diétát ezenkívül meghatározza a tápláltsági állapot is, hiszen az elhízás mellett az alultápláltság is kedvezőtlenül befolyásolja a várható életkilátásokat és az életminőséget is. Így az étrendnek a meghatározott szénhidrát- és zsírbevitel mellett meghatározott energiatartalmúnak is kell lennie (normális testsúly mellett napi 35 kcal/kg energiabevitel szükséges, elhízás esetén ez az elhízás mértékével arányosan csökkentendő).

A fehérjebevitel mértékét a veseelégtelenség stádiuma és a fehérjeürítés mennyisége határozza meg, amennyiben szoros fehérjediéta szükséges, az alultápláltság elkerülése érdekében ketonsavtartalmú gyógyszeres kezelés is szükséges. Vesepótló kezelés mellett ismét a fehérjebevitel emelése szükséges. A diétás kezelést nem utolsósorban a sóbevitel megszorítása is jelenti. Fontos a nátrium bevitelének napi 3 g-ra történő korlátozása, amit el lehet érni, ha a beteg kerüli az utánsózást, illetve az ismerten vagy nagy sótartalmú ételek fogyasztását. Mert a legkisebb királylánynak nem volt igaza…

Diabéteszes nefropátia

A diabéteszes nefropátia szó szerint diabétesz okozta vesebetegséget jelent. Kialakulásának gyorsaságát több tényező, pl. kor, a diabétesz fennállásának időtartama, genetikai hajlam és a kísérőbetegségek is befolyásolják. Egy 1-es típusú cukorbetegnél a betegség diagnózisát követően kb. 10-15 évvel kell számolni nefropátia kialakulásának lehetőségével; 2-es típusú cukorbetegségben ennél jóval korábban, akár már a cukorbetegséget megelőző állapotokban elkezdődhet a nefropátia. A diagnózist megnehezíti, hogy a korai stádiumban a betegség rendszerint tünetmentes. Emiatt kiemelt jelentőségű az időszakos szűrővizsgálat, az ún. mikroalbuminuria-mérés, amellyel nagy érzékenységgel mutatható ki a vizeletben való fehérjeürítés. A betegség előrehaladtával magas vérnyomás, később veseelégtelenség is kialakulhat, annak jellemző tüneteivel. A kezelésben a megfelelő vércukor- és vérnyomáskontroll mellett speciális diéta (fehérjemegszorítás, glikációs termékekben szegény étrend) játszik szerepet.
Prof. Dr. Wittmann István, egyetemi tanár

hirdetés

az oldal QR-kódja

A cukorbetegség okozta vesebántalom QR kódja
    Kinyomtatom       Elküldöm

Ezt már olvasta?

tojas

Amit eddig nem tudtál a tojásallergiáról!

bővebben →